A riasztas es szabotazs hiba belso keskeltetesei a riasztokozpontban mennyi ?
Nem fogja megmondani senki, mert az mar minden kozpontnal belso fidzsör...
Ipari berendezesek riasztato tervezese kapcsan anno regi DSC-knel meresekkel a riasztasi kesleltetes valahol 20-30msec kozott volt, ha ennel rovidebbek voltak a pulzusok akkor nem jelzett riasztast. A szabotazs meg kb. ennek az idonek a 10x ( 10-szeres) volt. Gondolom abbol a megfontolasbol, hogy ha letepnek valamit, akkor az ugy is marad, es annak jo akar a fel masodperc is. Ezek az idozitesek szerintem az elmult evekben nem valtoztak, es valszeg a tobbi kozpont is hasonloan viselkedik - mert a masik is az egyikbol lett ... :/
Vagyis elvben elkepzelheto, hogy a halozaton kialakult lengesek es zavarok periodus ideje olyan, hogy pl. az egyik fel-periodus a riasztas uzemet meg bebillentheti, de az ugyanolyan hosszu fel-periodus mar szabotazs hibanak rovid. Ha belegondolok abba, h a GSM csomagkapcsolt kommunikacioja folyaman mennyi egy atlagos csomag hossza, akkor latszik, hogy az antennarol lesugarzott teljesitmeny elkepzelheto hogy indukalhat a vezetek rendszerben olyan amplitudoju es olyan hosszu zavart, megy szerencsetlen esetben a riasztas funkciot bebillentheti, de a szabotazs funkciohoz mar tul rovid.
Persze mindez csak agyalas, helyszinen kellene szkoppal merni, csak utana lehetne mondani biztosat.
De latszik, hogy a fenti hibanak legalabb az elvi lehetosege megvan ... igy akar ok is lehet.