Az nem lehet, hogy senki nem tudja.... Én volnék a legvénebb riasztós?
Ez egy üvegrörés érzékelési technika a '80-as évek eleje előtti időből.
Akkoriban nem nagyon volt más, esetleg a VIK10 ha erre emlékszik valaki....Na az is egy nagy "csoda" volt az AC125-ös germánium tranyójával.
A fólia szalagot az üvegfelület szélétől 5-10 cm-re nitrolakkal ragasztottuk fel, a képződő vezetősávot az kép alatti un. fóliavéggel kötöttük be az adott zóna áramkörébe.
A szerelés komoly kézügyességet igényelt, mert a fólia rendkívül vékony és könnyen szakad. Folyton akkor esett le a guriga, amikor már a ragasztás nagy részével kész volt a telepítő. ekkor a fólia általában elszekadt, és a műveletet lehetett előlről kezdeni. Volt egy "módszer" a szakdt fólia javításra, de az csak a későbbi hibák és hamisriasztások forrásává vált. A fotón látható fólia guriga már alkalmatlan a hatékony szerelésre, ennek a külső 1 centiméteres rétegét el kellene dobni, hogy ne legyen szakadékony....
Ha az üveget betörték, a fólia szalag jó eséllyel elszakadt. (vagy nem)
A takarítónők rémálma, és a riasztószerelő-takarítónő ellentét alapja ez a technológia volt.
Nem árulom el, hogy melyik városkában történt, hogy a helytörténeti múzéj üvegeit meglátva, ijedtünkben megittuk azt az 5 liter bort ami véletlenül nálunk volt, ugyanis 365 db apró üvegfelület várt ránk....
