2018. október 24. 10:30 - poklaszloOktóber 19-én egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat került benyújtásra az Országgyűlés részére (
T/2930). Az elsőre nem túl sokat sejtető cím mögött adatvédelmi szempontból nagyon is érdekes törvénymódosítási javaslatok szerepelnek.
A törvényjavaslat számos, különböző elektronikus megfigyelésre vonatkozó szabályt érint és
egy központi tárhelyszolgáltató létrehozásával biztosítaná, hogy a különböző szervezetek által rögzített képfelvételek egységes rendszerbe kerüljenek és onnan a törvényekben meghatározott célokból lekérhetőek legyenek. A központi megőrzési idő egységesen 30 nap lenne. A módosítás érintené
- a közútkezelő,
- a rendőrség,
- a közterület-felügyelet,
- a személyszállítási szolgáltató,
- az útdíjszedő,
- a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatók
által kihelyezett rögzítőberendezések által készített kép- és/vagy hangfelvételek tárolását is.
A központi tárhelyen tárolt felvételek az alábbi célokból lennének igénybe vehetők (az adott felvételt készítő szervezetek alap adatkezelési célján túlmenően):
- a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
- a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
- a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, illetve
- a körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében.
A központi tárhelyszolgáltató tevékenységére vonatkozó részletese szabályokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) tartalmazná a javaslata szerint. A tárhelyszolgáltató kizárólag a felvételek és adatok központi tárhelyen történő tárolására terjedne ki, a központi tárhelyen tárolt felvételek és adatok tartalmát nem ismerheti meg, azokkal más adatkezelési tevékenységet nem végezhet.
A javaslat indokolása alapján a rendszer bevezetése két lépésben kerülne sor: (i) első körben a főváros közigazgatási területén belül, (ii) második lépésben pedig országosan történne meg a felvételek központi tárolására való átállás.
A javaslatcsomagot előzetesen - a Hatóság honlapján elérhető információk alapján -
a NAIH is véleményezte. Véleményében - a felvételek központi tárolása kapcsán - a NAIH felhívta a figyelmet a hatásvizsgálat elvégzésének szükségességére és a hangfelvételek készítésének lehetőségével kapcsolatban arra, hogy erre csak különösen indokolt esetben, korlátozottan kerülhet sor.
Az elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos szabályok áttekinthetőbbé és egységesebbé tétele mindenképpen előrelépést jelent, mert jelenleg ahány jogszabály rendezi ezt a kérdést, annyiféle megoldást alkalmaz (így például a megőrzési idők is jogszabályról jogszabályra változnak). Kiemelten fontos ugyanakkor a megfelelő garanciák beépítése a szabályozásba a felvételek tárolása és felhasználása kapcsán. Fontos garanciális elem lehet - a NAIH által is hivatkozott - GDPR szerinti hatásvizsgálat elvégzése, amely a GDPR 35. cikk (10) bekezdése alapján a hatásvizsgálatot a jogszabály előkészítőjének kell lefolytatnia (azaz nem adatkezelőnként külön-külön kell a hatásvizsgálatot elvégezni).
A javaslatcsomag egyébként egyéb adatkezelést érintő rendelkezéseket is tartalmaz, így például módosítani javasolja az elektronikus hírközlési törvényt annak érdekében, hogy a körözési eljárások során a hívásforgalmi adatok is kiadhatók lehessenek. A javaslat olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek a
NIS Irányelvre tekintettel szükségesek (lásd pl. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítására vonatkozó javaslatot).
