Meg kell tanulni az érdekmérlegelési tesztet és változni fog a felvételek megőrzési ideje is. Ha a felvételkészítők nem adják ki a videót, vagy más szabálytalanságot követnek el, akár több milliós bírságot is kaphatnak.A térfigyelő kamerák belelátnak az életünkbe, de jó tudni, hogy az adatvédelmi jogszabályok szabályozzák ezek használatát. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) decemberben egymillió forintra bírságolt meg egy társasházat, mert a felvételeket nem adták ki egy magánszemélynek - közölte a Nemzeti Adatvédelmi Szövetség.
Szintén komoly bírságtétel lehet az alkalmazottak szabálytalan megfigyelése, egy ilyen ügyben az egyik üzletláncot büntették meg 15 millió forintra. Több helyen inkább leszerelték a kamerákat, mert nehezen tudnak megfelelni az előírásoknak.
Személyes adatokNem mindegy, mit lát a kamera, van-e adatvédelmi tájékoztató, ki fér hozzá, meddig tárolják, kinek adják ki, milyen jogalappal helyezték el és még számtalan egyéb kérdésre kell figyelni annak, aki kamerát helyez el.
Változnak a jogszabályokA biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. Bár az adminisztrációs terhek várhatóan csökkennek majd, az adatkezelőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a jövőben is a megfelelő dokumentáció elkészítésére.
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy
a biztonsági kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár, így ilyen tevékenységet a mindenkori adatvédelmi szabályok megtartása mellett lehet csak végezni.Valószínűleg még kevesebben tudják azt, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az adatkezeléshez, azaz a képmásunk kamera általi rögzítéséhez a hozzájárulásunkra van szükség. Ezt a hozzájárulást a kamerával őrzött területre a kihelyezett tájékoztató ellenére történő belépéssel, mint ráutaló magatartással adjuk meg - írta közleményében a Deloitte.
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2018. május 25-i hatályba lépésével jelentős változás következett be.
A hozzájárulás a GDPR szabályai szerint ugyanis bármikor visszavonható, ebben az esetben a személyes adatot (jelen esetben a kép-, illetve hangfelvételt) törölni kell.Mivel ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a jogalapokra való tekintettel változtatni kell a vagyonvédelmi törvényen.
Meg kell tanulni az érdekmérlegelési tesztetA magyar Országgyűlés előtt lévő GDPR jogharmonizációs törvénytervezet rendezni fogja ezt a kérdést, és a módosítás elfogadását követően
a kamerás megfigyelés mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz."Fontos kiemelni, hogy ennek a jogalapnak az alkalmazása adminisztrációs kötelezettséget is ró az adatkezelőre, hiszen a jogi megfeleléshez el kell végeznie az úgynevezett érdekmérlegelési tesztet, amelynek eredményéről tájékoztatnia kell az érintetteket és kérésre az érintettek vagy a NAIH rendelkezésére kell bocsátania azt” – tette hozzá Kárpáti Dániel, a Deloitte Legal ügyvédje.
Az érdekmérlegelési teszt egy több lépésből álló módszer, amely során
az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogait ütköztetik az adatkezelő adatkezeléshez fűződő jogi és üzleti érdekeivel és céljaival.Az adatkezelés kizárólag abban az esetben lesz jogszerű, amennyiben az adatkezeléshez fűződő érdek erősebb, mint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog.
Szabadon meghatározható lehet a megőrzési idő - de nem akárhogyTovábbi lényeges újdonságok várhatók a felvételek megőrzési idejével kapcsolatban. Jelenleg a kép-, illetve hangfelvételek megőrzésére a vagyonvédelmi törvény szigorú határidőket állapít meg, amelyeket a NAIH gyakorlata szerint azoknak az adatkezelőknek is alkalmazniuk kell, akik nem esnek ezen jogszabály hatálya alá. Ennek megfelelően jelenleg főszabály szerint 3 munkanapig, speciális esetekben pedig 30 vagy 60 napig lehet megőrizni a kép- és hangfelvételeket. A tapasztalatok szerint a 3 munkanapos megőrzési idő sok esetben nem igazodik az adatkezelők érdekeihez.
A salátatörvény várhatóan hatályon kívül helyezi majd a jelenlegi előírásokat és a jövőben a felvételek megőrzési idejének meghatározása az adatkezelő belátására lesz bízva.Fontos azonban, hogy minden esetben meg kell tudni indokolni a felvétel megőrzésére meghatározott időtartamot.
"A vagyonvédelmi törvény deregulációs változásai az adminisztrációs terhek könnyítése irányába mutatnak, azonban az adatkezelőknek továbbra is szükséges lesz megfelelő dokumentációval körülbástyázniuk magukat, hogy a kamerás megfigyelés, különösen a felvételek megőrzési idejének a jogszerűsége igazolható legyen. Ennek egyik eszköze az érdekmérlegelési teszt elvégzése, de ezen felül
érdemes egy részletes elemzést is készíteni a megőrzési határidők alátámasztása érdekében” – mutatott rá dr. Majoros Gábor T., a Deloitte Legal ügyvédje.
Nyitókép: Pixabay
Forrás: infostart.hu 
