A tankönyv alapján.
1.25 Passzív infra működési elve.
A passzív infra mozgásérzékelő működési elve roppant egyszerű. Abból indul ki, hogy környezetünkben minden tárgy valamilyen mértékben infravörös energiát bocsát ki, ill. ver vissza. Ha ezt a hullámformában terjed energiát egy pontra fókuszálják, ahol egy piroelektromos érzékelőt helyeznek el, a környezet hőtérképének megfelelően kialakul egy állandó értékű nyugalmi áram. Amint az érzékelt környezet által kisugárzott infravörös energiában változás történik – vagyis a hőtérkép megváltozik – az érzékelőn átfolyó áram értéke is változik. Ezt egy megfelelő jelfeldolgozó áramkör kiértékeli és kiadja a riasztásjelzést. A hőtérkép változásának az oka lehet, ha megjelenik egy a környezetnél magasabb hőmérsékletű tárgy, vagy kitakarnak egy magasabb hősugárzású tárgyat. A passzív infra mozgásérzékelő főbb alkotó részei a következők:
optikai rendszer - tüköroptika: anamorfotikus leképzés, kis energiaelnyelés, pontos fókuszálás, távolság arány megtartása, drága; fresnel lencse:optikai szegmentálás, magasabb energiaelnyelés, rosszabb fókuszálás, olcsó, könnyű.
érzékelő elem - lítium-tantalát alapú, infravörös energiát villamos árammá alakítja át
jelfeldolgozó áramkör - biztosítja az infra biztonságos működését és intelligenciáját, felépítése: előerősítő (jel/zaj viszony), erősítő, jelfeldolgozó, relé.
1.26 A PIR alkalmazási területei.
Maga a PIR a környezet által kibocsátott és visszavert infratartománybeli sugárzását annak változását érzékeli és az infravörös sugárzást alakítja elektromos jellé, melyet a jelfeldolgozó egysége dolgoz fel és értékel azt ki. A passzív infra (elsősorban) térvédelmi eszköz, amely mozgásérzékelésre szolgál, a külső és a belső védelemben is megtalálható. Előnyei: olcsó, közepesen megbízható, könnyen szerelhető, széleskörű felhasználás, egyszerű alkalmazás. Hátrányai: támadható,(közepes megbízhatóság), kültéri alkalmazásnál érzékeny a környezeti viszonyokra (fényforrások-természetes/mesterséges-, hőmérséklet, növényzet, melegvérű állatok).
PIR fajták:
- térlátó vagy nagy nyílásszögű lencsével ellátott infra (80-110°; 10-15m hatótávolság)
- folyosólencsével ellátott infra (keskeny látószög, nagy hatótávolság az előzőhöz képest)
- függönylencsével ellátott infra (különböző terek egymástól való elválasztására, ill. nyílászárók mögötti területek, valamint kerítések védelmére használható; függőleges és vízszintes függönyvédelemként is alkalmazzák)
- kisállat-védett lencsével ellátott infra (a vízszintes függönyinfrához hasonló karakterisztikával rendelkezik, nincsenek lefelé néző nyalábjai)
- panoráma lencsével ellátott mennyezeti infra (360°-os látószöggel rendelkezik; nagy belmagasságú helyiségek vagy holtterekkel tagolt területek védelmére szolgál) alkalmazása: ügyfélszolgálati irodák, pénzintézetek (általános) ügyfélterületén, polcos raktárakban
Az alkalmazási terület (helyiség/tér) befolyásolja, hogy milyen típusú PIR-t érdemes alkalmazni annak érdekében, hogy minél kevesebb téves riasztást generáljon az eszköz. Ezért fontos ismernünk az előbb felsorolt fajtáit az eszköznek. A telepítendő eszköz kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy mekkora területet kell lefednie az eszköznek (azaz hatótávolság), mekkora látószöggel rendelkezzen az eszköz, ezek után a piacon megtalálható eszközök közül kell a legmegfelelőbb műszaki paraméterekkel rendelkezőt kiválasztani. Alkalmazásuknál nagy hangsúlyt kell fektetni az esetleges téves riasztást generáló tényezők felismerésére, előfordulási valószínűségére és ennek megfelelően mérlegelni.
Alkalmazásuk kültéren: épületek közötti, épületfalakkal részben védett helyeken, falakkal körbevett udvarokon. Kültéri alkalmazását az eszköz kis hatótávolsága erősen korlátozza (20-25m). Önállóan kültéri térvédelmi eszközként magasabb biztonsági fokú létesítményeknél nem használják, minden esetben infra- vagy mikrohullámú sorompóval, esetleg lépésérzékelőkkel egészítik ki ezeket.
Alkalmazása beltéren: családi házaknál csapdaszerűen elhelyezve, illetve kiegészítve egyéb érzékelőkkel (nyitásérzékelő, akusztikus üvegtörésérzékelő). A téves riasztások számának csökkentését célozza meg, hogy ezen eszközöket kombinálják vagy +1 PIR-rel ÉS kapcsolatba kötéssel, vagy PIR+MH érzékelő ÉS kapcsolatba kötésével (lásd: duál technológiás érzékelők).
Üvegtörés
- Az akusztikus üvegtörés érzékelő (leginkább preferált): Ezt az érzékelőt nem az üvegtáblára kell szerelni, hanem az üvegfelület mellé vagy azzal szemben. Egyetlen érzékelő felhasználásával egyszerre több ablaktábla védhető, így jelentősen egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi az objektum védelmét. Az akusztikus üvegtörés érzékelő az üveg törésekor keletkező és a levegőben terjedő rezgéseket érzékeli (20 Hz alatti infrahangok és 100 kHz fölötti ultrahangok). Elhelyezhető a falon, a mennyezeten vagy ablaktokon, tehát kivitelezése sokkal esztétikusabban megoldható. A hatótávolsága is lényegesen nagyobb, 4-9 méter. Az egycsatornás érzékelőnek komoly hátránya, hogy a hasonló frekvenciájú hangok, mint például a kulcscsörgés, a telefoncsengés, vagy más üvegtárgyak töréshangja is riasztást válthat ki. A kétcsatornás üvegtörés érzékelő már az egész üvegtörési folyamatot képes figyelni és érzékelni. Az üveg törésekor két különböző hang keletkezik: infrahang, üvegcsörömpölés. Nagyobb zavarvédelem érhető el
Integrált felügyelet:
Komplex vagyonvédelem alatt az integrált rendszereket értjük. Az „integráció” alapszinten azt jelenti, hogy az egyik rendszerben bekövetkező esemény valamilyen válasz-reakciót generál egy másik rendszerben. Az egyes alrendszerek a hagyományos kialakítású épületekben is (többnyire adatpont szinten, feszültségmentes relé kontaktusokkal) több ponton kapcsolódhatnak egymáshoz.
Kötelező jogszabályi és hatósági előírások szabályozzák például a tűzjelző rendszerek és az épületgépészeti automatikai alrendszerek kapcsolatát. Ilyenek pl.: Szellőzések, klímarendszerek kényszervezérlése. Légkezelők leállítása. Füstmentesítés indítása. Tűzszakasz ajtók, tűzcsappantyúk vezérlése. Liftek kijárati szintre vezérlése, leállítása, mozgólépcsők vezérlése. Kijáratok nyitása, nyílászárók vezérlése. Elektromos elosztók, főkapcsoló vezérlése. Vészvilágítás, evakuációs információk biztosítása. Tűzoltók értesítése.
Az integrált vagyonvédelmi rendszerek előnyeinek kihasználásához a vagyonvédelmi funkciók mellett épületautomatizálási, vezérlési funkciókat is meg kell valósítani a rendszerekben. Pl.: Behatolás jelző rendszer jelzésének hatása más alrendszerekre: CCTV kamera felvétel indítása. Liftek blokkolása. Világítás felkapcsolása. Nyílászárók zárása.
Beléptető rendszer jelzésének hatása más alrendszerekre: Tűzjelző érzékelők jelzésszint állítása. Klíma komfort fokozat kapcsolása. Behatolás jelző partíciók élesítése/lekapcsolása. Lift engedélyezése/blokkolása. Nyílászárók zárása/nyitása. Világítás kapcsolása.
Őrjárat-követő rendszer jelzésének hatása más alrendszerekre: CCTV kamera felvétel indítása/leállítása. Lift engedélyezése/blokkolása. Világítás fel/le-kapcsolása. Nyílászárók nyitása/zárása.
A legtöbb integrált rendszer kliens/szerver felépítésű. Az egyes alrendszerekhez, funkciókhoz külön szerverek (videó, beléptető, adatbázis) tartoznak, a felügyeletet ellátó személyzet pedig különböző jogosultságú kliensként kijelölt munkaállomásokról, vagy akár Interneten keresztül tetszőleges helyről, tetszőleges eszközről férhet hozzá a rendszerhez.
A jövő „valódi” integrált rendszerei hálózatba szervezett érzékelő és beavatkozó elemeket fognak alkalmazni, adaptív, öntanuló, elosztott intelligenciájú virtuális alrendszerekbe szervezve.
Az integráció már az érzékelők szintjén megvalósul, egy érzékelő több virtuális alrendszer részeként működhet. Egy-egy virtuális alrendszer sokféle érzékelőt alkalmazhat.
Az IP (Internet Protocol) technológia nagy lehetőségeket kínál az integrált vagyonvédelmi megoldások számára is. A korábbi CCTV rendszerek döntő hányadát 24 órás rögzítéssel tervezték, mivel ez volt az egyetlen lehetőség, hogy egy eseménnyel kapcsolatos minden fontos információról felvétel készüljön. Nagyon ritkán alkalmaztak eseményvezérelt rendszereket, mivel ezeknél a telepítők nem tudták garantálni minden lényeges mozzanat rögzítését. Egy behatoló például néhány másodperc alatt átjut egy kerítésen. Mire egy érzékelő jelzésére a videó rögzítő elkezdi felvenni a helyszíni kamera képét, a behatoló legtöbbször már túljut a megfigyelt zónán. A digitális videó rögzítők megjelenéséig nem volt más megoldás, mint a folyamatos felvétel. A digitális videó felvevők, a „pre-alarm” tárolók megjelenésével azonban lehetőség nyílt a riasztás előtti események rögzítésére és ezzel reális alternatíva adódott a folyamatos rögzítés felváltására.